27. rész

Amint bezártunk Dianaval elindultunk a raktárba. 
-Nézd Lizz.-fordított magával szembe Diana.-Látom, hogy nem vagy rendben.
-Nos,..jól látod.-pislogtam felfelé kettőt nehogy utat törjenek maguknak a könnyek.
-Figyelj megmondta a nő is, hogy Karácsonykor nem lesznek itthon Bobék se Szilveszterkor. Szóval nyugodj meg egy hét és Karácsony, addig kibírod.-ölelt meg.-És Szilveszter utánra pedig kitalálunk valamit.
-Ígéred?
-Ígérem.-mosolygott rám.-Viszont lassan tényleg Karácsony és én még nem vettem semmit Ryanéknek, holnap elmegyünk mert ha jól gondolom még te se vettél semmit.
-Nem nem vettem és ez jó ötlet legalább kicsit elterelem a figyelmem a dolgokról.
A raktárba nem nagyon volt felhajtás, igazából mi csak az anyagért mentünk be, hogy menjünk eladni ma őket és mehessünk haza gyorsan.
Én hamar végeztem és vártam Dianat a megbeszélt helyen, hallottam valaki lépéseit.
-Na végre, hogy itt vagy én már hamar végeztem.-fordultam meg azonban nem Diana állt a hátam mögött, hanem Jake, Bob egyik embere aki a bokorból figyelt.
-Most megvagy.-mosolyodott el és megfogta a karom a számat pedig befogta.
-Mmmm.-próbáltam sikítani de nem ment, csak vonszolt tovább. Hirtelen eszembe jutott valami, nem gondolkodtam csak simán megharaptam a kezét.
-Mi a..?-nézte a kezét, ami gondolom fájt.-Na gyere csak ide.
Én elkezdtem futni azonban megbotlottam egy kőbe és elestem.
-Segítség.-kiabáltam.
-Ne reménykedj, hogy valaki meghallja. És akkor hirtelen rám esett én pedig felsikítottam. Lelöktem magamról majd felálltam.
-Jézusom Diana köszönöm.-öleltem meg.
-Semmisé de most fussunk.-még gyorsan odanéztem és láttam, hogy vérzik Jake feje.
-Te mivel ütötted le?-kérdeztem hirtelen.
-Azzal a kővel, amit hirtelen találtam.-Miért?
-Vérzik a feje.-állapítottam meg.
-Mi?? Jézusom. Megöltem?-kérdezte rögtön.
-Nem tudom.-mondtam.-Nézd meg van e pulzusa.
Diana odament óvatosan, épp megakarta nézni a pulzusát mikor Jake megragadta a kezét.
-Ááá.-sikított fel.-Ez még nagyon is életbe van.-rántotta ki a kezét a szorításból.-Siessünk, gyere már.-húzott maga után.
Olyan gyorsan futottunk, amilyen gyorsan csak tudtunk. Hazáig meg nem álltunk.
-Mi történt veletek?-kérdezte rögtön Ryan.
-Jake, Bob embere megtámadott.-lihegtem.
-Mi?-jött oda Lucas és megölelt.
Leültünk majd mindent elmeséltünk nekik.
-Várj, te tényleg megharaptad?-nevetett kicsit Ryan.
-Igen.-nevettem én is mert, azért ez vicces kicsit.
-Az én barátnőm.-karolta át büszkén a vállam Lucas.

Másnap elmentünk Dianaval vásárolgatni, vagy is a Karácsonyi ajándékokat megvenni. Egy csomó boltba bementünk míg végre megtaláltuk a megfelelő ajándékokat. De Dianaét még mindig nem vettem meg, itt van velem mégis hogyan vegyem meg előtte.
-Öhhm Diana szt hiszem ott hagytam a telefonomat az egyik üzletbe. Visszamegyek addig megvársz?-hazudtam.
-Öhm persze de én addig elmegyek a mosdóba.-mondta ő is de elég fura volt na mindegy.
Gyorsan bementem az ékszereshez és megvettem a nyakláncot, amit nem rég tetettem el neki. Szív alakú és rá van írva az, hogy BFF és mikor kinyitja a közös képünk van benne. Mire visszaértem a megbeszélt helyre addigra Diana is ott volt már.
-Na meg van a teló az eladó kedves volt, mert eltette hátha bejön érte valaki.-hazudtam tovább.
-Na akkor jó. Mehetünk?-kérdezte.
-Persze.-mosolyogtam rá.December 24.
Az elmúlt hét nagyon zűrös volt. Nem egyszer próbáltak elrabolni de most 1-2 napja már nem hallottam felőlük. Remélem nyugodt lesz ez a két hét majd utána minden folytatódik. Ma Dianaval mi főzünk Lucas meg Ryan pedig a fát díszítik. Olyan este hat körül lettünk készen. Megterítettünk majd megvacsoráztunk. Evés után pedig kezdődött az ajándékbontás.
Én Lucasnak egy ezüstláncot vettem, mert már régebben is mondta, hogy nagyon szeretne egy átlagos ezüst nyakláncot. Nagyon örült neki meg vettem még neki egy felsőt, amire az van írva, hogy "Van barátnőm ne próbálkozz!".
-Arra az esetre ha valahova olyan helyre mennél ahol sok a nálam csinosabb lány.-nevettem.
-Nálad nincs szebb, csinosabb és jobb.-csókolt meg, és még mindig zavarba tud hozni a francba.
Diananak ugye a nyakláncot adtam, nagyon örült neki szinte a nyakamba ugrott annyira.
Ryannel pedig egy fából készült képkeretet benne azzal a képpel amin négyen vagyunk. Nem nagy ajándék de fontos ez négyünknek és nagyon örült neki.
Én Lucastól egy gyönyörű ezüstszettet kaptam, egyszerűen olyan gyönyörű volt az a nyaklánc, karkötő és a gyűrű. Nagyon örültem neki. Dianatól egy fekete tűsarkút amire már nagyon régóta vágyok, annyira tetszik csak túl drágának találtam és nem vettem meg. A nyakába ugrottam annyira megörültem neki, ott szorongattam.
-Jójó elég megfojtasz te örült csaj.-nevetett.
Ryantől egy nagyon szép elegáns fekete ruhát kaptam. Nagyon tetszett.
Diana Lucastól szintén egy ruhát kapott. Ryan Lucastól egy pulcsit. Lucas Ryantől pedig két pólót valami együttes logojával amit annyira szeretnek. Diana Lucasnak egy MP3 lejátszót vett. Ami jól jött neki mert az előző tönkrement. Diana Ryannek egy órát vett. Már csak azt nem tudjuk Diana mit kapott Ryantől de ez is hamar kiderült a végén.
-Diana.-térdelt le Ryan Diana elé.-Lennél a feleségem?-kérdezte és kipattintotta a kis dobozt amibe ott volt a gyűrű. Láttam Dianan, hogy meglepődött és ezernyi érzés futott át az arcán. Áááá remélem igent mond neki. Már 2 perce nem mond semmit mi Lucassal ott szorítjuk egymás kezét, hogy mondjon már végre valamit.
-Áááá igen igen igen igen és még százszor is igen.-ugrott Diana Ryan nyakába. Láttam, hogy Ryan fellélegzik, amin mi elmosolyodtunk. Felhúzta Ryan Diana kezére a gyűrűt és megcsókolták egymást.
-Ááá gratulálok öleltem meg őket.
-Ez az tesóm.-ölelte meg Lucas is őket.-Gratulálok.
Annyira örülök, hogy látom mennyire boldog Diana majd ki csattan. A mai éjszakát kettesbe akarják tölteni amit meg is értek, ezért ők olyan fél 9 fele hazamentek.
-Végre kettesbe vagyunk.-ölelt meg hátulról Lucas.-De rég voltunk már így ketten csak egy éjszaka.-csókolt bele a nyakamba.
-Bizony.-fordultam felé és megcsókoltam.

Másnap elmentünk anyához, amíg Diana és Ryan Diana szüleinél vannak. Örömmel láttam, hogy anya jól van. Megebédeltünk majd beszélgettünk még egy kicsit. Olyan délután 3 körül jöttünk haza. Holnap mind a négyen Lucasék szüleihez megyünk.
A délután további részében filmet néztünk összebújva.Kicsit elaludtunk, mert mikor felkeltem este 9 óra volt. Lucas a hátam mögött volt és úgy aludt, hogy közbe ölelt engem. Nem volt szívem felkelteni, ezért inkább én is visszacsuktam a szemem és próbáltam tovább aludni.

Már reggel 7-kor felkeltem ugyanis 10-re már hivatalosak vagyunk Lucas szüleihez. És a város másik végébe laknak.Csináltam reggelit majd felkeltettem Lucast. Leült a székre majd mikor indultam én is, hogy üljek le akkor hirtelen az ölébe rántott. És igen, így reggeliztünk én az ölébe ő pedig etetett. De tényleg egyszer ő kapott be egy falatot egyszer nekem adott.
-Most úgy nézek ki mint egy 3 éves kisgyerek, aki még nem tud magától enni.-nevettem.
-Megy a repülő nyisd ki a szád.-csinált úgy a villával mintha egy repülő lenne, kinyitottam a szám ő pedig adta az újabb falatot.-Na most nézel ki úgy.-nevetett, mire én belebokszoltam a vállába és nevettem én is.
Gyorsan lezuhanyoztunk Lucassal felöltöztünk én tettem egy kis sminket  és már csak cipő és indulhatunk is Dianaért és Ryanért.
-Sziasztok.-köszöntek és beszálltak hátra.-Miért késtetek 10 percet?
-Hello.-köszöntünk.
-Együtt zuhanyoztunk.-mondta Lucas.
-Ááá értem.-nevetett Ryan.
Olyan gyorsan elpirultam nem hiszem, hogy ők ezt fiúk csak ilyen lazán megbeszélik egymással. Még mindig piros volt az arcom és ezt észrevette Lucas is mikor rám pillantott de csak elmosolyodott. 10-re értünk oda pontosan. Mikor bementünk a szülei nagy örömmel fogadtak minket. Nagyon kedves az anyukája velem és Dianaval nagyon szeretjük. Mi lányok azonnal mentünk a konyhába főzni míg a fiúk leültek az apjukkal TV-t nézni. Tipikus férfiak.

-Nagyon finom ez leves Mrs. Wright.-dicsértem meg.-Majd tessék megadni a receptet.-Köszönöm.-mosolygott rám.-De szólíts nyugodtan Melissanak.
-Rendben.-mosolyogtam rá.
-És ha már itt tartunk lányok megkérnélek titeket, hogy tegezzetek mindkettőnket.-nézett fel az evésből Lucas apukája.
-Köszönjük.-mondtuk egyszerre Dianaval.
Ebéd után Diana és Ryan felálltak. Szerintem most akarják bejelenteni, hogy Ryan megkérte Diana kezét.
-Anya, apa. Szeretnénk valamit mondani nektek.-vett egy nagy levegőt Ryan.-Megkértem Diana kezét.
-Én pedig igent mondtam.-mosolygott Diana.
Hirtelen egy perc csend lett majd a szülei egyszerre álltak fel és gratuláltak. Úgy láttam örülnek neki. Nagyon megváltoztak a temetés óta, és ezt Lucasék is észrevették. Sokkal jobban törődnek a fiaikkal.
Egész későre járt mikor indulni akartunk de felajánlották nekünk a két vendégszobát. Mi pedig minden mindegy alapon elfogadtuk. Este 10 volt kb mikor sétáltam ki a fürdőből és bementem a szobába. Lucas ott ült az ágyon és engem nézett.
-Jól áll a pólóm.-húzott az ölébe. Hát igen mivel nem készültünk semmilyen pizsamával így Lucas pólójába alszok ma.
-Ma eléggé kellemetlen volt nekem a kocsiba mikor csak úgy simán kijelentetted Ryanék előtt, hogy együtt zuhanyoztunk. Nem tudom nálatok ez fiúknál, hogy megy. Csak ilyen lazán veszitek mindenki előtt, de mi lányok nem és kissé zavarba jöttem.-néztem a szemébe.
-Tudom.-mosolygott.
-Akkor miért csináltad?-kérdeztem.
-Szeretem mikor zavarba jössz miattam.-csókolt meg.
-Ez akkor is köcsögség volt.-"durciztam" be.
-Úgyse tudsz rám haragudni.-mosolyodott el.
-Honnan tudod?-kérdeztem.
-Mert tudom.
-Ajj miért van neked mindig igazad?-sóhajtottam fel.
Felnevetett majd megcsókolt.
-De héhéhéé..-toltam el kicsit.-Attól még ki kel engesztelned.-mosolyodtam el.
-Máris hercegnőm.-fogta meg hirtelen a combom és hirtelen alá kerültem.