16.rész

-Lizz..-kezdett bele de bezártam az ajtót. Vagyis bezártam volna ha a lábát nem teszi az ajtó elé.-Kérlek hallgass meg.-nézett mélyen a szemembe.
-Nem akarom a béna magyarázkodásodat hallgatni, hogy Lizz kérlek bocsáss meg soha többé nem fordul elő vagy, nem ő nem jelentett semmit nekem, kérlek bocsáss meg téged szeretlek vagy örökké téged szeretlek ő csak egy..-folytattam volna, ha nem vág a szavamba.
-Ő az unokatesóm.-na jó mindenre számítottam volna csak erre nem.
-Ööö az unokatesód?-kérdeztem csodálkozva.
-Igen ha akarod kérdezd meg Ryan-t vagy őt.-jött be az ajtón ugyanis eddig az ajtóba veszekedtünk.-Tessék hívd fel Ryan-t.-nyújtotta a telefont miközben a rózsát beletette a vázába.
-N-nem kell hiszek neked.-még mindig csak álltam egy helyben és nem tudtam mit mondani. De kérdésem annál több volt.-De akkor miért ráztál le mindig? És akkor ott a plázába miért nem mondtat rögtön? Vagy miért nem mondat el hamarabb?-tettem fel sorra a kérdéseket.
-Mert nem hagytál soha szóhoz jutni és, mert ugye jövőhéten lesz a hónapfordulónk és egy ékszert akartam neked venni és Bella segített kiválasztani egy csomó boltot végig jártunk és mindig akkor hívtál mikor pont egy ékszerboltba voltunk.-magyarázta meg az egészet.
-Sajnálom.-hajtottam le a fejem.
-Miért nem bízol bennem?-tette fel a kérdést, amire én se tudom a választ.
-Nem tudom.-feleltem.-Talán, mert...mert az előző barátom mindig megcsalt és én hülye mindig megbocsátottam neki és mikor megláttalak azzal a lánnyal azt hittem te is megcsalsz. Akkor bennem egy világ omlott össze akkor ott azt hittem, hogy csak én vagyok ilyen szerencsétlen ezen a világon, hogy nekem van kiírva a homlokomra, hogy csalj meg,-kezdtek el folyni a könnyeim.
-Az előző barátod egy seggfej lehetett ha egy ilyen gyönyörű, aranyos, kedves lányt megcsalt. De tudod örülök, hogy megcsalt és szakítottatok.-nézett a szemembe és odajött hozzám én hirtelen felnéztem.-Mert akkor most nem lehetnénk együtt.-ölelt meg.-Én soha nem foglak megcsalni ezt most vésd az eszedbe.
-Ajánlom is.-itt kicsit elnevettük magunkat majd mikor a szemembe nézett mindketten komolyak lettünk.
-De most komolyan soha. Mert én szeretlek.-mondta ki azt a 8 betűt és megcsókolt.
-Itt maradsz éjszakára?-kérdeztem.
-Maradjak?-kérdezett vissza.
-Igen.-mosolyogtam.
-Akkor maradok.-adott egy puszit a számra.
Lezuhanyoztunk és befeküdtünk az ágyba. Egymással szembe feküdtünk és csak néztünk egymás szemébe. Most gondolkozok el igazán. Ez alatt a 2 hónap alatt rengeteg minden történt velem, Lucassal nagyon jól kijövünk pedig csak 2 hónapja vagyunk együtt. Senkivel nem éreztem még így, sőt 2 hónap után senki iránt nem éreztem még így. Senki nem törődött még így velem és senki nem szeretett még ennyire, mint ő. Lehet ő az igazi? Ez a jövő kérdése. A lényeg hogy még fiatalok vagyunk és ki kell élvezzük azt, hogy vagyunk egymásnak.
-Min gondolkodsz ennyire?-kérdezte.
-Azon, hogy mennyire szeretlek.-fordítottam a hátára és ráültem a csípőjére, megcsókoltam.

*5 nappal később*
Reggel csodásan keltem szinte ugrálva mentem el a fürdőig. Felöltöztem és indultam dolgozni még jó, hogy ma csak délig dolgozok. Ma van a hónapfordulónk Lucassal, egy órát vettem neki. Délben egyszerre jöttünk ki Dianaval a pékségből.
-Na jó szórakozást ma estére.-adott két puszit.
-Köszi.-mosolyogtam és én is adtam neki puszit.
Hazamentem és neki is álltam kiválasztani a ruhát amibe ma megyek Lucassal valami étterembe. Meg kell adni a módját hiába nem a mi stílusunk. Mire elkészültem 5 óra volt és Lucas már itt is volt. Még itt nálunk odaadtuk az ajándékot egymásnak. Nagyon örült az órának mondta, hogy ilyet akart venni és még jó, hogy nem vette meg.
-Ez pedig a tiéd.-mosolygott és ideadott egy dobozt.
Mikor kinyitottam egy gyönyörű nyaklánc volt benne szív alakú, amit kilehet nyitni és mi vagyunk benne.
-Remélem tetszik.
-Ne hülyéskedj, imádom.-öleltem meg és megcsókoltam.
Elindultunk az étterembe hát nem volt egy olcsó mulatság azt elmondhatom na mindegy. Mikor hazaértünk hozzá én mentem is rögtön leszenvedni magamról azt a ruhát.
-Lucas segíts.-kiabáltam ki a fürdőből, mert ugyanis beakadt a cipzár .
-Tessék?-jött be.
-Lehúznád a cipzárt?
-Persze.-mosolygott.
Lehúzta a cipzárt a ruha ujját megfogta és azt is lehúzta a karomról gyengéden. A ruha leesett a földre, a nyakamat kezdte puszilgatni én felsóhajtottam megfordultam és megcsókoltam. Ő pedig kikapcsolta a melltartóm.

Majd felemelt és a szobába vitt, ott pedig letett az ágyra.  Fölém mászott és elkezdett csókolgatni és egyre lejjebb haladt...
Reggel mikor felkeltem Lucas már fent volt és engem nézett.
-Mióta nézel?-kérdeztem mosolyogva.
-Egy órája kb.-adott egy puszit az arcomra.-De légy szíves felkelsz, mert a karomon fekszel és már nem érzem.

-Jajj bocsi.-ültem fel gyorsan.
-Semmi baj.-nevetett és megdörzsölte a karját.
Nevettem én is, aztán elkezdtem émelyegni. Gyorsan kiszaladtam a fürdőbe épp, hogy kiértem már kijött belőlem minden.
-Lizz jól vagy?-jött be Lucas.
-Igen de menj ki kérlek.-mondtam.

-Nem nem megyek.-jött oda mellém.
-Kérlek Lucas menj ki.-mondtam és megint a wc fölé hajoltam.
-Nem.
Nem volt már erőm győzködni ugyanis tényleg minden kijött belőlem.
-Lizz. Nem vagy terhes?-kérdezte félve Lucas.
-Nem tudom. Tesztet kéne venni.-feleltem.-De ilyen hamar nem történhetett meg az este  feküdtünk le.
-Lehet nem most történt, hanem pár napja.-gondolkozott.
-Lehet. Elviszel tesztet venni?
-Persze.
Felöltöztünk majd elindultunk. Megvettük és mikor hazaértünk rögtön a fürdőbe mentem megcsinálni a tesztet. Pár perc múlva kész is volt. Ránéztem a tesztre.
-Lucas.-kiabáltam ki.
-Negatív vagy Pozitív?-kérdezte.