20.rész

Ma bejött a pékségbe Amber. Csodálkozva néztem mivel Franciaországban ment 2 hónapja és csak jövőhónapba kellett volna hazajöjjön.
-Jajj Lizzie annyira sajnálom, ahogy meghallottam, hogy mi történt már jöttem is haza.-ölelt meg.
-Köszönöm de miattam nem kellett volna.-ráztam meg a fejem.
-Dehogyis nem, végre újra együtt a család muszáj volt hazajönnöm.-mosolygott.
-Hát köszönöm Amber.
-Ez alap drágám. Na de nyomás vissza dolgozni erre az egy órára, mert utána megyünk vásárolgatni. Diana te is jössz?-fordult kedvesen Diana felé.
-Ha nem zavarok.-mosolygott Diana.
-Dehogy zavarsz ne butáskodj már. Na akkor egy óra múlva itt vagyok.-ment ki.-Sziasztok.
-Szia.-kiáltottunk utána.
Nos tényleg, másodpercre pontosan egy óra múlva belépett az ajtón Amber.
-Mehetünk?
-Igen csak bezárunk.
Nagyon jól telt a délután, egyik boltból a másikba mentünk. Egy csomó új ruhát vettem meg Diana is és Amber is. Annyira bírom, hogy Amber 35 éves de még mindig nagyon fiatalosan öltözik és az alakja is megvan hozzá. Vásárlás után hazamentünk hozzánk. Lucas már otthon volt és a Tv-t nézte.
-Szia Lucas.-léptem be.
-Sziaa.-állt fel azonban mikor meglátta Diana-t és Ambert rögtön köszönt nekik is.
-Jó napot! Szia Diana.
-Azt hiszem ti még nem ismeritek egymást. Amber ő itt a barátom Lucas, Lucas ő itt Amber anya testvére.-mutattam be őket egymásnak.
-Örvendek.-nyújtotta a kezét Lucas.
-Én is Lucas. De tegezz nyugodtan nem vagyok én olyan öreg.-nevetett Amber.
Nem sokáig volt nálunk Amber se Diana. 6 körül haza is mentek.
-Holnap igaz nem dolgozol?-húzott az ölébe Lucas.
-Nem.-mosolyogtam.
-Akkor jó, mert én se. Arra gondoltam, hogy Dianaékkal elmehetnénk paintballozni.-kérdezte.
-Én benne vagyok.
-Remek. Ryan is mondta, hogy rábeszéli Dianat.

Másnap vidáman keltünk fel, csináltam omlettet reggelire, evés közbe Tom és Jerry-t néztünk. Igen érett felnőttek vagyunk. Egész délelőtt a kanapén fetrengtünk, olyan 2 körül kezdtünk el készülni és indultunk a megbeszélt helyre. Nagyon vicces volt ez az egy-két óra. Dianaval végig nevettük, látni kellett volna, ahogy Lucas és Ryan a fűbe bukfenceznek majd szaladnak tovább. Egyszer annyira szaladt Ryan, hogy nekiment egy fának Lucas pedig annyira nevetett, hogy elesett egy kőben. Ryannek és Lucasnak lett egy két véraláfutásos rész a felsőtestén, nekünk nem mert mi lányok vagyunk és kíméltek minket. Hahaha.
Hazafele út vettünk 2 pizzát és mentünk Ryanékhez. Mikor felmentünk előkészítettük a helyet, hogy filmezni tudjunk. Film közbe megettük a pizzát. Miután vége volt a filmnek és Lucas mellkasának dőltem, annyira álmos voltam, hogy majdnem bealudtam.Egyszer csak megcsörrent Lucas telefonja.
-Szia anya.-köszönt bele, mi pedig visszafojtott lélegzettel hallgattuk a beszélgetést.-Tessék?-torzult el Lucas arca.-De hogyan? Mi? ...Értem. Sziasztok.-tette le és  láttam, hogy bekönnyezik.
-Úristen mi történt?-mentem oda hozzá.
-Ryan..meghalt keresztapu.-mondta ki nagy nehezen a szavakat én pedig megöleltem.
Lucas mesélt már a keresztapujáról, nagyon szerették őt Ryannel. Kiskorukba mindig ő játszott velük és törődött velük nem pedig a szüleik. Szóval Dianaval ott vigasztaltuk a két fiút. Ez olyan rossz. A tegnap és a mai nap is olyan jó volt Amber, vásárlás, paintball, filmezés aztán egy másodperc alatt minden megváltozik. Nekünk Dianaval ez a nap nagyon jó volt viszont Lucasnak és Ryannek ez most nagyon fájhat. Egyik percben még nevetünk a filmen majd jön egy hívás, ami megváltoztatja az egész napot. Szegények mit élhetnek most át? Most, hogy belegondolok nekem is nagyon nehéz volt ez most nekik is ilyen. Belegondoltam teljesen elszörnyülködtem, hogy most mi lesz annyi minden történt már az elmúlt egy hónapba.

 A kanapén aludtunk el mind a négyen. Reggel iszonyú hátfájással keltünk fel, hát elég érdekesen aludtunk el az biztos.

Lucas és Ryan egész nap szomorúak voltak. Mi a nap 24 órájában mellettük voltunk, a temetést elintéztékna szülei. Holnap lesz itt a városba mivel a keresztapukája idevalósi volt. Este Lucas és Ryan elküldtek minket azzal, hogy egyedül akarnak most lenni. Mi megértettük és eljöttünk. Remélem nem lesz velem olyan mint én voltam vele. Bár lehet megérdemelném, biztos nagyon rosszul esett neki akkor és nekem is nagyon rosszul esne.